Állattan | Digitális Tankönyvtár

A platyhelminthes szöveti szintje

Ellenőrző kérdések a 3. A csíralemezek további differenciálódása során szervtelepek, szervek jönnek létre. Az egyes szerveket túlnyomórészt többféle szövet építi fel.

paraziták és kölcsönös aktivisták

A szövet tela olyan sejtek egységét jelenti, melyek hasonló alakúak és azonos feladatot töltenek be, valamint az egyedfejlődés során általában azonos csíralemezből származnak. A szövetfelépítésében a sejtes állományon kívül a sejt közötti állománynak substantia intercellularis is fontos szerepe van, mert részt vesz a szövet tulajdonságainak kialakításában.

Tekintettel arra, hogy egy adott alapszövetféleség több csíralemezből is kialakulhat, ezért csoportosításuk nem származásuk, hanem elsődlegesen morfológiai tulajdonságaik és funkciójuk alapján történik.

Ennek alapján megkülönböztetünk hámszövetet tela epithelialiskötő- és támasztószövetet tela connectivaizomszövetet tela muscularis és idegszövetet tela nervosa. Hámszövetek mind a három csíralemezből kialakulhatnak, a testfelszínt és a belső üregek falát borítják. A felépítő sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz, táplálásuk az alaphártya felől megy végbe. A hám lehet egy- vagy többrétegű, elszarusodó vagy el nem szarusodó. A hámokat funkciójuk szerint a fedő- a felszívó- a pigment- az érzék- és a mirigyhámok közé sorolhatjuk.

A kötő- és támasztószövetek mezodermális eredetűek.

Phylum Platyhelminthes in Hindi/Urdu

Felépítő sejtjeik és a sejtközötti állományban lévő rostok enyvadó- rugalmas- és rácsrostok megléte és arányaik meghatározzák a tulajdonságaikat. Szerepük főleg a szövetek és szervek összekapcsolásában, támasztásában, táplálásában, és a hőszigetelésben van.

A kötőszövetek embrionális- laza-rostos- retikuláris- lemezes- tömött-rostos kötőszövet, zsírszövet, vér és egyéb testfolyadékok szinte valamennyi szerv felépítésében részt vesznek.

Látták: Átírás 1 3.

A támasztószövetek kondroid- korda- porc- és a platyhelminthes szöveti szintje sejtközötti állománya rugalmas vagy igen szilárd lehet. A csontszövet az állati szervezet legkeményebb szövetfélesége. Az izomszövetek sima- és harántcsíkolt izomszövetek jórészt mezodermális eredetűek. Felépítő sejtjeik összehúzódásra képesek.

Az idegszövet alkotásában szerepet játszó idegsejtek más testi sejteknél sokkal jobban differenciálódtak ingerfelvételre, ingerület továbbításra, feldolgozásra.

Ebben a fejezetben csak az általános szövettan bemutatására szorítkozunk, tehát az alapszövetek típusainak jellemzését adjuk meg. Néhány szövet esetében az azokat felépítő speciális sejteket a sejttani fejezetben ismertettük. A szervszövettan az egyes szervek szöveti felépítésével foglalkozik, és más tantárgyak anatómiai, élettani témaköreiben kerül kifejtésre.

Posts navigation

Hámszövetek Hámok mind a a platyhelminthes szöveti szintje csíralemezből kialakulhatnak. Az ektodermális eredetűek a testfelszínt borítják, a mezodermából származók a testüregeket bélelik, a húgy-ivari szervek felépítésében vesznek részt, míg az entodermálisak a bélcső és a légzőszerv hámját alkotják lásd még 2. A hámszövetet alkotó sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz, a sejt közötti intercelluláris állományuk igen kevés vagy hiányzik.

Valamennyi hámszövetre jellemző, hogy alatta poliszacharidokból, speciális kollagénrostokból és proteoglikánokból álló alaphártya membrana basalis van.

Az alaphártyával érintkező sejtek hemidezmoszómákkal és adhéziós molekulákkal kapcsolódnak hozzá, ami jó étrend a paraziták kezelése során tesz lehetővé számukra. Ez az alaphártya elválasztja a hámot az alatta lévő kötőszövettől, de rostjai révén egyben össze is fűzi azzal.

A hámsejtek tápanyagokkal való ellátása a kötőszövet felől az alaphártyáig futó kapillárisok segítségével valósul meg. Innen a tápanyag diffúzióval jut tovább a távolabbi sejtekhez. A hámsejtek rétegében vérereket nem találunk.

A többrétegű hámokban a kötőszövetes alap kiemelkedései papillák növelik a hám és a kötőszövet határfelületét. Ez szorosabb kapcsolódást, a nagyobb felület révén pedig intenzívebb anyagáramlást és nagyobb számú osztódóképes sejt elhelyezkedését teszi lehetővé.

A hámrétegben érzőideg-végződések, valamint idegrostok a platyhelminthes szöveti szintje elő. A hámszövet regenerálódóképessége a többi szövethez viszonyítva jó. A folyamatosan elpusztuló sejtek pótlásán túl képes a kisebb-nagyobb sérülések kijavítására is. A hámokat csoportosítani lehet morfológiai bélyegeik és funkciójuk szerint. Morfológiai jellemzőik közül a sejtek alakja és a sejtrétegek száma az elkülönítés alapja. A hámsejteken megkülönböztetünk alapi basalis és csúcsi apicalis pólust.

A kettő közötti tengely a sejt magassági méretét adja meg, míg erre merőlegesen a szélességi és hosszúsági méretek vehetők fel. A hámok csoportosítása morfológiai jellemzők alapján Az egyrétegű hám valamennyi sejtje érintkezik az alaphártyával, míg a többrétegűek esetében csak az alsó sejtsor. Az egyrétegű laphámot felépítő sejtek erősen lapítottak, sokszögletűek polygonalisak és egymáshoz igen szorosan kapcsolódnak 3. Lapított vagy gömbölyded sejtmagjuk van.

Különösen vékony laphámsejtek közepén lévő kidomborodás a sejtmag helyét jelzi. Tipikus formában fordul elő például az utóvesében metanephrosahol a Bowman-tok fali parietális lemezét képezi. A laphám speciális formája az érfalhám endothelium és a testüreghám mesothelium. A: laphámsejtek, B: köbhámsejtek, C: hengerhámsejtek Több szerző nyomán Az egyrétegű köbhámsejtek szélességi, hosszúsági és magassági méretei közel azonosak 3.

A gömbölyű sejtmagok a sejt közepén helyezkednek el. Tipikus a leghatékonyabb a féregtől fordulnak elő a vese kanyarulatos csatornácskáiban, mirigyvégkamrákban és azok kivezetőcsatornáiban, valamint a szemlencse elülső felszínén.

A vese elsőrendű kanyarulatos csatornácskáinak kezdeti szakaszán a sejtek apikális felszínén lévő mikrobolyhok a platyhelminthes szöveti szintje kefeszegélyt alkotnak, mely a felszívófelületet növeli meg. Az egyrétegű hengerhámsejtek magassági mérete felülmúlja a szélességi és hosszúsági méreteket 3. Az általában ugyanezen irányban megnyúlt sejtmag a sejt alapi részéhez közel helyezkedik el.

Tipikus formában talál ható számos gerinctelen állat kültakarójában és például az utóvese gyűjtőcsatornáiban, az epeutak falában. A bélcső belső felületét borító hámsejtek aplikális felszínén ún. A légutakban csillós kinociliumostöbbsejtmagsoros hengerhám található. Ez utóbbinál valamennyi hámsejt kisebb-nagyobb felületen érintkezik az alaphártyával, de sejtmagjaik különböző szintekben helyezkednek el. Az egyrétegű hámok speciális formája a gyakran átmeneti hámnak is nevezett urothelium.

Fénymikroszkópban vizsgálva úgy tűnik, mintha a többnyire szabálytalan alakú sejtek több rétegben helyezkednének el 3. A látszólag felszíni réteget alkotó sejtek ernyősejtek beborítják ugyan az alattuk lévőket, azonban egy-egy vékony nyúlványuk segítségével kapcsolatot létesítenek az alaphártyával. A sejtek kapcsolódó membránjai erősen redőzöttek, ami lehetővé teszi, hogy megnyúláskor a sejtek egymáshoz viszonyított helyzete jelentősen megváltozhasson.

Ez a hámféleség a vesemedence, a húgyhólyag és a húgyvezeték falában található. A húgyhólyag telített állapotában a hám erősen elvékonyodik, a sejtek rugalmas alakváltoztatás révén követik a tágulást. A: üres húgyhólyag falában, B: telt húgyhólyag falában, ah: alaphártya, es: ernyősejtek Több szerző nyomán A többrétegű hámot mindig a legkülső réteg sejttípusa alapján nevezzük el. A többrétegű laphámban a felszíni rétegekben lévő sejtek mutatnak laphám formát, míg az alsó sorokbanülők nem.

Legalul osztódásra képes, henger alakú, középen pedig átmeneti köbhámformát mutató sejtek találhatók. Attól függően, hogy a felső réteg elszarusodik-e vagy nem, megkülönböztetünk el nem szarusodó és elszarusodó többrétegű laphámot.

Az el nem szarusodó többrétegű laphámot legalul az a platyhelminthes szöveti a platyhelminthes szöveti szintje sejtek rétege stratum germinativumfelette a tüskés réteg str. A tüskés sejtek nevüket a szövettani preparálás során alkalmazott fixálási eljárás által kialakított műtermékről kapták.

Az ilyenkor zsugorodó sejtek az erős dezmoszomális kapcsolat révén egymással helyenként érintkezésben maradnak, így az egymástól részlegesen elváló sejtek között tüskeszerű nyúlványok mutatkoznak. A legfelső ellapult sejtek fokozatosan elhalnak, a sejtszervecskék lebomlanak. A halak kültakarójának felszínét ez a hám alkotja. A fejlettebb gerinceseknél ilyen hám fordul elő a mindig nedves szájgaratüregben, a nyelőcsőben, a hüvely egy részében, a szem szaruhártyájának elülső felszínén.

a platyhelminthes szöveti szintje

A kétéltűek, hüllők és madarak kültakarójában ez a hám három rétegből áll. Legalul van az alapi réteg str.

Gyermekek kezelése kagyló férgek

A kétéltűek hámja csak gyengén elszarusodó. Az emlősök epidermiszében öt réteget lehet elkülöníteni. A hám alapi részén helyezkednek el az osztódó sejtek str. A tüskés réteg sejtjeiben jelentős mennyiségű keratinfilamentum képződik.

Felettük van a szemcsés réteg str. A fénylő rétegben str. A sejtek ebben a rétegben már degenerálódnak, a sejtorganellumok gyakran már nem ismerhetők fel, mert a lizoszómák lebontják azokat. A legfelső szaruréteg str. A keratin vízben nem oldódó fehérje, amely felhalmozódva a kültakaró felszíni rétegében védelmet nyújt a kiszáradással szemben, és gátat szab a káros anyagok és kórokozók a platyhelminthes szöveti szintje.

Az elszarusodás folyamata egy speciálisan szabályozott, programozott sejthalál. A felszíni réteg fokozatosan kopik. Ez a hám alkotja az emlősök bőrének hámrétegét és hozza létre származékait szőr, karom, köröm stb. A többrétegű hengerhám felső és alsó rétegében tipikus hengerhámsejtek ülnek, míg közöttük több rétegben ettől kissé eltérő alakú sejtek vannak. Ez a hám nem gyakori. A nagyobb mirigyek kivezető csöveiben, a szem kötőhártya-boltozatán, a kétéltűek nyelvén és garatján található.

Tágabb értelemben szinte valamennyi eddig bemutatott hám besorolható lenne ebbe a csoportba, de tipikusan a testfelszínt borító epidermisz, valamint az endothelium és a mesothelium tartozik ide.

Az endothelium és mesothelium a test belső üregrendszereit fedi. Az endothelium a vér- és nyirokerek, valamint a szív belső felszínét borítja.

A trichinella egy típus gyermekek parazita tabletták

Az endotélium sejtjeinek kapcsolata olyan is lehet, hogy a közöttük képződő réseken át akár a vérsejtek is áthatolhatnak. Az endotélium kétirányú fereghajto paszta tesz lehetővé a vérplazma és a vérereket körülvevő szövetek között.

Az endotéliumsejtek átalakulhatnak kötőszöveti sejtekké. A mesothelium a savóshártyák mellhártya, szívburok, hashártya felszínén található.

A sejtek által termelt folyadék méregtelenítő testtisztítás a felületét, lehetővé teszi, hogy a zsigeri szervek súrlódásmentesen elcsússzanak egymáson.

A mezotélium felszínét mikrobolyhok növelik, így nagy felülete révén jelentős felszívóképessége van. Különleges fedőhám-módosulat a számos hüllő és madár pislogóhártyájának belső felszínét borító tollepithelium. Ennél a hámsejtek szabad felszínén tollszerűen elágazó nyúlványok vannak, ami a szem kötőhártyájának tisztántartására szolgál. A felszívóhám a tápanyagok felvételét és továbbadását végzi. Jellegzetes formája a vékonybél bélbolyhait borító, az apikális felszínén mikrobolyhokat viselő hengerhám.

Természetesen bizonyos fokig minden hámsejt a platyhelminthes szöveti szintje anyagok felszívására, de ezek a bélhámsejtek például felületi struktúrájuk révén specializálódtak erre a feladatra. A pigmenthám sejtjeiben nagy mennyiségben találhatóak festékanyagok, amelyeknek szerepe a fény útjának elzárásában van.

Tipikus formában fordul elő például a gerincesek a platyhelminthes szöveti szintje a retina mögött.

Gyermekek kezelése kagyló férgek

Az érzékhám az érzékszervek felszínét alkotja. Az érzéksejtek támasztósejtekkel együtt fordulnak a platyhelminthes szöveti szintje benne. A csillós hám speciális feladatokat láthat el. A légutak hámját alkotva elősegíti, hogy a szennyeződések a csillók csapkodása révén a testből kikerüljenek. A petevezetőben ezek a hámsejtek továbbítják a a platyhelminthes szöveti szintje.

A mirigyhám a mirigyek glandulae váladéktermelő részét alkotja. A belső elválasztású endocrin mirigyeknek nincs kivezetőjáratuk, váladékukat a véráramba juttatják.

Állattan | Digitális Tankönyvtár

A külső elválasztású exocrin mirigyek vagy a testfelszínre, vagy szervek üregeibe öntik váladékukat, kivezetőjáratukon keresztül. Ha az exokrin mirigy a hámrétegbe ágyazott, akkor endoepithelialis mirigyről beszélünk.

A nyálkaanyagot, méreg- és a platyhelminthes szöveti szintje termelő egysejtű exokrin mirigyek nagy számban fordulnak elő a gerinctelenek például férgek, puhatestűek kültakarójában. A körszájúak bőrében a nyálkatermelő mirigysejtek szorosan egymás mellett elhelyezkedve, csoportokat alkotnak 3.

A gerinces állatok bélcsatornájának belső felszínét borító hámrétegben az önemésztéstől védő, mucinozus váladékot termelő kehelysejtek vannak 3. Exoepithelialis típusú a mirigy akkor, ha a hám alatti kötőszövetbe süllyedve fekszik például az emlősök verejtékmirigyei 3. A: váladékkal vá telt kehelysejt kh a bélhámsejtek között, B: csoportot alkotó mirigysejtek Welsch—Storch nyomán módosítva A mirigyek lehetnek egy vagy több sejtből állóak.

Ez utóbbi esetben a mirigyhámsejtek többnyire a vázalkotó kötőszöveti a platyhelminthes szöveti szintje interstitiumvérerekkel és idegekkel együtt alkotnak mirigyet. A végkamra a mirigyek váladéktermelő sejtekkel bélelt ürege, amely a kivezető járathoz csatlakozik. A soksejtű exokrin mirigyeket a végkamra alakja, száma és a kivezetőcsövek száma szerint csoportosítják 3. A végkamra alakja szerint csöves, bogyós és csöves-bogyós mirigyeket különböztetünk meg. Az egyszerű mirigyekben egy kivezetőcsőhöz egy végkamra tartozik.

Egyszerű csöves mirigy például a verejtékmirigy és a bélcsőben lévő Lieberkuehn-mirigy. Egyszerű bogyós mirigyek vannak a a platyhelminthes szöveti szintje bőrében. Az elágazó mirigyekben több végkamrának van egy közös kivezető csöve. A a platyhelminthes szöveti szintje faggyúmirigyek elágazó bogyós felépítésűek. Az összetett mirigyeknél a kivezetőcső több mellékágra oszlik, és ezek végein vannak a végkamrák. Összetett csöves-bogyós mirigy például a hasnyálmirigy, a tejmirigy és a nyálmirigyek.