Navigációs menü

Paraziták példák növényekre

Kónya vicsorgó Lathraea squamariakora tavaszi holoparazita növény Élősködő növényeknek azokat a fajokat nevezzük, amelyek tápanyagaik legalább egy részét közvetlenül más élő növényekből nyerik. A félélősködő vagy hemiparazita fajok képesek fotoszintézisre, amelyhez a szervetlen tápanyagokat a gazdától szívják el, majd ők maguk alakítják tovább szerves vegyületekké. Ilyenek a szemvidítófű- Euphrasiaa kakascímer- Rhinanthus és a fagyöngyfajok Loranthus, Viscum. A teljes élősködők vagy holoparaziták egyáltalán nem állítanak elő szervesanyagot, nem fotoszintentizálnak, mert a szerves vegyületeket is a gazdanövénytől vonják el.

Eszköztár: A társulások mi nem vonatkozik a helminthiasisra A társulások többé-kevésbé állandó megjelenésű életközösségek, amelyeket meghatározott, egymással változatos kölcsönhatásokban álló populációk alkotnak.

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik.

Tartalomjegyzék

A populációk elterjedését alapvetően az éghajlati tényezők: a hőmérsékleti és a csapadékviszonyok határozzák meg. A trópusi esőerdők társulásait paraziták példák növényekre melegkedvelő és nagy vízigényű populációk alkotják, amelyek paraziták példák növényekre szűk tűrésűek ezekre a környezeti tényezőkre.

paraziták példák növényekre

Az éghajlati tényezők mellett a társulás kialakulásában fontos szerepe lehet a talajnak is. Az egyenlítői övben egy kopár szikla oldalán gyorsan változó, szélsőséges környezeti hatások érvényesülnek, amelyeket csak több tényezőre nézve tág tűrésű élőlények képesek elviselni.

paraziták példák növényekre

A trópusi esőerdőben és ugyanabban a földrajzi régióban egy sziklán tehát más-más populációik alkotnak társulásokat. Zsákmányszerzés A kölcsönhatások közül a zsákmányszerzés predáció alapvető a társulás paraziták példák növényekre szempontjából.

Parazita növény

Zsákmányoláson ez esetben táplálkozási kapcsolatot értünk, a zsákmányoló állat lehet növényevő, mindenevő és húsevő. A zsákmányolásnak nagyon fontos szerepe van a populációk egyedszámának szabályozásában. A ragadozók csökkentik a zsákmánypopulációegyedszámát, ami ugyanakkor visszahat a ragadozó populáció létszámára is. Hiszen, ha csökken a zsákmány mennyisége, kevesebb utód nevelhető fel.

A sokféleség a társulásban élő populációkegyedszámának szabályozási módjairól is tájékoztat.

Heterotrófok

Ha egy ragadozópopulációnak egy társulásban két kb. De ha csak az egyik zsákmánypopuláció nagy egyedszámú, akkor a másik szerepe elhanyagolhatóvá válik.

kerekférges farkas putrefaktív baktérium

A ragadozó és zsákmánypopuláció egyedszámának változása Versengés A versengés kompetíció hasonló környezeti igényű populációk között alakul ki, amennyiben a környezeti erőforrások valamelyike korlátozott mennyiségben van jelen.

A versengő populációk kölcsönösen korlátozzák egymás elterjedését, ezért a kölcsönhatás mindkét fél számára hátrányos —,—.

Mindkét populáció számára hátrányos

A versengés akkor a legerősebb, ha a két populáció környezeti igényei azonosak. Ilyen eset áll fenn például akkor, ha két növényevő populáció egyedeinek ugyanaz a tápláléknövénye. Közös a táplálékforrása a szavanna dögevőinek, a keselyűknek és a hiénáknak paraziták példák növényekre.

A szimbiózis nagyon elterjedt a hajtásos növények és a gombák körében.

A társulások jellemzői

Nagyszámú gombafajgombafonalai például helyettesítik a növény gyökérszőreit, felveszik a talajból a vizet és az ásványi sókat. A gomba pedig a növény által előállított szerves anyagokat hasznosítja. A pillangósvirágú növényekgyökérgümőiben élő nitrogéngyűjtő baktériumok felveszik és beépítik szerves anyagokba a levegő nitrogénjét.

A társnövény így nitrogénben szegény talajon is jól fejlődhet.

Oh no, there's been an error

A baktériumokanyagcseréjükhözszerves anyagokat nyernek a növénytől. A kevés oldott oxigént tartalmazó trópusi tengerek korallzátonyain a korallállatkák zöldmoszatokkal élnek szimbiózisban.

A moszatok a csalánozókanyagcseréjébőlszén-dioxidhoz és nehezen hozzáférhető ásványi anyagokhoz, például foszfát-ionokhoz jutnak.

Ha a parazita a környezeten át terjed egyik gazdáról a másikra, mint a növényevő rovarok, nagyobb valószínűséggel váltanak gazdanövényt, így a filogenetikai mintázatok a növények és növényevők között ritkán mutatnak erős konkordanciát. Előbbiek a jura óta megtarthatták kapcsolatukat tápláléknövényeikkel. A régi szép kapcsolatoknak néha kézzelfogható nyomai is vannak: a mai gyömbérnövényen ugyanolyan rágásnyomok vannak, mint krétakori elődjén.

A korallok a fotoszintézis termékeit, a szerves anyagokat és az oxigént hasznosítják. Bár a kölcsönhatás a gazdaszervezet károsodásával jár, a gazda az esetek többségében nem, vagy csak lassan pusztul el. Parazitizmus a növények, az állatok és a gombák között egyaránt előfordul.

Szívférgesség - csak egyszerűen

A prokarióták közül legismertebb élősködők a kórokozó baktériumok. A szádorgók fák gyökerén élősködő növények. Szívógyökereiket a gazdaszervezet edénynyalábjainak háncsrészébe mélyesztik, és a szerves anyagok oldatait szívják el.

cernagiliszta ellen hazilag vér által terjesztett paraziták emberben

Sejtjeikben nincsenek zöld színtestek, heterotróf anyagcseréjűek. A peronoszpóra gombafonalai a levél gázcserenyílásain keresztül hatolnak be a gazdanövény szervezetébe, ahonnan szerves anyagokat vesznek fel.